Természetvédelem

A Dunatetétlen határában elhelyezkedő Ottó-, vagy ismertebb nevén Oltó-halom (N: 46°46'28.43", E: 19° 9'54.40") ma is meghatározó eleme a tájnak. A központi régészeti nyilvántartásban szereplő és az 1996. évi Természetvédelemről szóló törvény hatályával ex lege védett kunhalomként kiemelt régészeti lelőhely, a Duna-Tisza közének egyik legnagyobb mesterséges halma, a Felső-Kiskunsági Szikes Tavak területéhez csatlakozó Böddi-szék vagy Sós-éri puszta néven ismert szikes puszta északkeleti részén, a Kígyós-ér nyugati partja közelében található, Ramsari-egyezmény által védett, Natura2000 hálózatba tartozó terület.

A 18. századi térképeken a  halom megközelítőleg szimmetrikus formában megrajzolva egyértelműen azonosítható.

A 18. századi térképeken Ótó-halom néven szerepel a vizsgált terület. Erről a  személynévként fülünkbe csengő névről ezt mesélte Gottschall Péternek a halom tövében az 1950-es években lakó Stein Henrik: ,,A tanyák melletti domb egy óriási sírhalom, melyet a formája is megmutat. ... A király hős lovagja, Ottó sírjára a katonák süvegjükben hoztak földet - s oly  sokan voltak, hogy mire a temetés után a sereg elvonult, ekkora nagy domb maradt utána... és ez nagyon régen volt, talán a törökök világánál is régebben....A nép tiszteli, és ha a  tanyájukhoz ha föld, vagy vályog kell, hát nem innen a dombról veszik el, hanem inkább igen messziről hozzák. Az volt a szokás,hogy a halmon nem ugrálunk, nem kiabálunk, nem beszélünk csúnyán - nehogy felébresszük az alvó vitézt, ezt mondták az ottani tanyasi fiúk (Kustár R. gyűjtése - 2014).

A második osztrák (Franciskánus) katonai térképen (1869) a legjelentősebb változást a külső majorok megjelenése, az Oltó-halom környékén kiépített Kis Tetétleni Major kialakítása jelentette, mert az első (1782) és második (1869) osztrák katonai térkép megrajzolása között létesültek a majorhoz tartozó épületek és csordakút a halom oldalában. A legeltetéssel együtt járó több ezer éven át történő taposás mellett így a halomnál és környékén a romboló emberi hatások a 19. század folyamán felerősödtek, az építkezés során a halomtest egy részét elhordták vagy elplanírozták. A halom nevének eredetét többen ezzel a gazdasággal kötik össze, ahol a juhsajtot ,,ótották" (Balázs, Kustár, 2012/2015). A harmadik osztrák katonai (1887) térkép nem mutat különösebb változást. Az 1970-ben történt 1:10 000 felvételezés idején még ábrázoltak a halom tövében épületeket, 1990-ben már nem.

Felhasznált irodalom:

Balázs Réka - Kustár Rozália.

Halmok az évszázadok sodrában.

Halmok -  Hegyek - Várak a Duna-Tisza közén.

Kecskemét, 2012/2015

http://knp.nemzetipark.gov.hu/_user/browser/File/halmok%20könyv%20web.pdf