Természetvédelem

Az Oltó-halmon a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával a „Környezetminőség, terület- és földhasználati kutatások az ex lege védett Ottó-halmon és és a Böddi-széken történő ökológiai kitekintéssel” nyert vissza nem térítendő támogatást a  Dunatáj Természet- és Környezetvédelmi Közalapítvány.

A Közalapítvány megbízásából 2007-ben Kustár Rozália régész, néprajzkutató és Prof. Dr. Sümegi Pál DSc geoarcheológus, malakológus, tanszékvezető egyetemi tanár által vezetett alkalmazott ökológiai kutatásokra került sor, melyek  az egykori környezetminőség, terület- és földhasználatra vonatkozó adatok összegyűjtését és elemzését tűzték ki célul. A kutatásban tevékeny részt vállalt Majkut Péter és Csökmei Bálint.

A megvalósult kutatás egy régészeti lelőhelyen – mesterséges halmon nagyobb bolygatás nélkül biztosította a szerteágazó múltbéli és recens adatgyűjtést. A halomtest anyaga jól megőrizte az egykori élővilág maradványait (pl. csontok, kagylóhéjak), de azt a talajréteget is, amelyből építették, ezáltal alkalmas a környezetminőség, terület- és földhasználati változások jellemzésére időben és a viszonylagos térben. A mesterséges halmok talajtani értékét az jelenti, hogy vizsgálatukkal információt kaphatunk a létrehozásuk óta eltelt idő alatt lezajlott talajképződési folyamatokról, az eltemetett talajszintek tulajdonságairól, valamint a talajképződés környezetéről (Barczi, Sümegi, Joó, 2003). A kutatás a korábbi halom-elemzésekhez képest egy eddig kevésbé kutatott földrajzi környezetet, a Solti síkot érinti.

A táj időbeli változásait az elkészült paleoökológiai értékelés mutatja be. A vizsgálat célja az volt, hogy az emberi hatásra kialakult üledékes testről régészeti ásatás és feltárás nélkül adatokat kapjuk adatokat. A földtani mintavétel a halom belső üledékföldtani viszonyainak, az egyes rétegek egymásra településének viszonyára, időbeliségére és térbeli kifejlődésére terjedt ki, valamint a halom alatti eredeti felszínen kialakult, a halom kialakítását követően tovább nem fejlődő, állandósult talajréteg feltárására és meghatározására koncentráltunk.

Felhasznált irodalom:

Balázs Réka - Kustár Rozália.

Halmok az évszázadok sodrában.

Halmok -  Hegyek - Várak a Duna-Tisza közén.

Kecskemét, 2012/2015

http://knp.nemzetipark.gov.hu/_user/browser/File/halmok%20könyv%20web.pdf